Ha a gyerek csúnyán beszél…

Milyen szép is az, amikor gyermekünk kimondja az első szavakat. Aztán a következőt és a következőt és nincs megállás a gyermekünk szókincse folyamatosan bővül. Sajnos nincs megállás és nem csak szép szavakat tanul meg. Az első csúnya szónál minden szülő ijedten kapja fel a fejét. Úristen, ezt hol tanulta a gyerek? Sokan mondják erre, hogy biztosan az oviban, suliban. Tényleg így van?

Nem rég hallottam a sztorit, hogy egy anyuka véletlenül elejtett 1-2 káromkodó szót 2,5 éves gyermeke előtt. A gyermek ezután több napon keresztül ezeket a szavakat szajkózta. De vajon miért pont ezeket a szavakat?

Amikor káromkodunk az általában feszültséglevezetés a felnőtteknél, ezért igen erős érzelmi töltetű. A kicsikben ez ragad meg. Nem tudja mit jelent vagy mit mondott a mami, de azt olyan erős érzelmi töltettel, hogy felfigyelt rá. Azaz amikor a szülőktől ilyen szavakat hall a pici az nagyon erősen megmarad benne és igen nagy befolyással bír a későbbi szókincsére.

Sokan mondjuk, hogy “Én nem beszéltem csúnyán a gyerek előtt, ezt biztosan nem tőlem hallotta. Az óvodából/iskolából hozta haza”. Igaz ez vajon? Ha a gyermek otthon nem hallana egyáltalán csúnya szót, akkor is ráragadnának az ovistársai buta szavai. Hisz az óvodás kisgyermek kántálja a felnőttektől hallott káromkodást, de ugyanazt az érzelmi töltetet nem képes belevinni. Így nehezebben ragad át más gyerekekre. Ha át is ragad, nem marad meg benne sokáig és igazán mélyen, esetleg csak időszakosan.

Utóbbi bekezdésből tehát levonható, hogy sokkal inkább tanulják meg otthon a csúnya szavakat a gyerekek, mint közösségekben, habár azért a közösségnek is megvan a maga szókincs formáló hatása. Akárki akármit mond, minden felnőtt káromkodik észrevétlenül is akár és sajnos a gyerek előtt is. Hiába hiszi azt, hogy már pedig ő nem. Ha ezt felismerjük sikerülhet ezen korrigálnunk. Sőt ha gyermekünk azt látja, hogy észrevesszük magunkon a hibáinkat és javítani akarjuk, akkor őt is erre sarkalljuk ezzel. Nagyon fontos szerepet játszunk tehát abban, hogy milyen szavak raktározódnak el mélyen és mely szavak kopnak ki gyermekünk szókincséből az idő folyamán.

Mi a teendő, ha csúnya beszéden kapjuk a gyermekünket?

Semmiképp nem érdemes, leszidni, megbüntetni vagy nevetgélni rajta. Nyugodt hangon, fa arccal el kell neki magyarázni, hogy miért nem szabad ezt a szót vagy ezeket a szavakat használni. Engedjük meg neki, hogyha ő hallja tőlünk ugyanazt a csúnya szót, akkor “ránk szólhasson” cserébe persze ő sem használja ezeket.

Vélemény, hozzászólás?

Comment
Name*
Mail*
Website*