Folyamatosan kérdez a gyermekem

Kérdések kora? Hallottál már róla? Ismerős? Esetleg pont ott tartotok? Az ovisok képzeleteiben csodálatos, olykor félelmetes dolgok élnek. Próbálják megérteni, megmagyarázni önmaguknak is a világot, a dolgok működését. Sokszor ezek a magyarázatok nekünk felnőtteknek igen furcsának tűnhetnek…

A 4-5 éves kicsik mindent meg tudnak “magyarázni”. Egyszerűen számukra nincs megmagyarázhatatlan dolog, bármit kérdezünk, kaphatunk választ. Persze a válasz sokszor nem hihető, olykor teljesen irreális.

Az ovis korú gyerekek gondolatainak középpontja még önmaga. Sok egymástól független dolog, számukra összefüggő és úgy érzik ők irányíthatják a világot. Például egy óvodás még arról is meggyőzi magát, hogyha elhúzza a sötétítő függönyt, elbújik a nap, habár csak a lakásba nem jön be a fény. A kisgyerekek gyakran nem csak furcsa magyarázatokat, de igen furcsa következményeket is vonnak le a dolgokból. Ha a kismadár szereti a magot és örül ha kap, legközelebb a nagymamának adhat a kicsi magot. Hátha örül a nagymama is.

Egy ilyen kicsi gyerek még úgy gondolja, hogy amilyen ő, mindenki más is olyan. Ha ő érez valamit, más is érzi, ha ő valamit szándékozik tenni, azt más is úgy gondolja.

Erre a korszakra jellemző és sok szülő idegeit próbára tevő a “miért?” kérdések. Rengeteg “miért?” kérdés. Hogy mi a helyes válasz? Meg kell próbálni kicsit gyereknek lenni. Ne felnőtt módon megfogalmazott, de mégsem irreális válaszunk legyen. A kérdések kora a kicsiknél bizony eltart egy ideig, mi pedig lelkesen válaszolgatunk. A kicsi úgy is eldönti, hogy megfelelt-e neki a válaszunk vagy sem. Ő tovább kérdez. Ha nem elégedett kérdezni fog. Nekünk pedig nehéz “jó” választ adni.

Erre a korszakra az alábbi tanácsokat tudom javasolni:

  • Akármilyen vicceset mond a gyerek, ne nevessük ki semmiképp! Értsük meg, ő még csak most ismerkedik a világgal.
  • Érdekes lehet a válaszokat nem mi magunknak kitalálni, hanem a gyereket is bevonva közösen kigondolni a megfelelőt. Talán így ő is elégedettebb lesz és nekünk sem kell annyit törni a fejünket.
  • Ha idegesít is, ha fárasztó is, a lényeg, igyekezzünk megőrízni a higgadtságunkat. Válaszunk semmiképp ne egy ingerült “Csak” legyen. Gyermekünk válaszaink alapján ismerkedik a világgal, ez alapján rakja össze a gondolataiban a dolgokat. Fontos neki, hogy tudja, hozzánk fordulhat, ha kérdése merül fel a nagyvilággal kapcsolatban.

Vélemény, hozzászólás?

Comment
Name*
Mail*
Website*