Bárki bármit mondhat, lehet erős valaki vagy félelmeit nem kimutató az biztos, hogy minden nő legalább egy icipicit valahol ott belül fél a szüléstől. Miért félünk? A nagy fájdalomtól való félelem az, ami az egésztől kiváltja a rossz érzésünket? Vagy más tényezők is szerepet játszanak ebben? Minden nő fél, ki jobban, ki kevésbé, aztán mindenki boldogan gondol vissza a percekre és örömmel veti újra magát alá ennek a folyamatnak. Milyen lelki tényezők játszanak szerepet a szülés körüli félelmeinkben? Mi okozza, amikor van olyan nő, aki a magzatvíz elfolyása után elsődlegesen félelmet és csak másodlagosan érez örömet?