Magas vérnyomás
Magas vérnyomásról beszélünk, ha a vérnyomás tartósan az átlagos érték fölé megy, vagyis a maximum meghaladja a 120-140 higanymillimétert, a minimum pedig a 70-90-et. A magas vérnyomás azt jelentheti, hogy a szervezet így próbálja meg kompenzálni a méhbe jutó vér kis mennyiségét, ami a magzat, táplálási nehézségeihez vezethet. Ha a panasz a második vagy harmadik trimeszterben jelentkezik, akkor terhesség mérgezésre is utalhat, ami a várandósság egyik legsúlyosabb veszélye. A magas vérnyomás velejárója lehet a fejfájás, hasfájás, és a duzzadt lábak.Terhességi mérgezés esetén az előbbiekhez erős súlygyarapodás és az albumin (ez egy fehérje mely normál esetben nem található meg a vizeletben) kimutathatósága is társulhat.
Tanácsok:
- A sómentes étrend segíti a magas vérnyomás megfékezését.
- A konyhasót kiválthatjuk alacsony nátriumtartalmú sóval.
- Kevés kávét szabad csak inni, abba kell hagyni a dohányzást és az alkoholos italok fogyasztását.
- Már az enyhe testmozgás is jót tehet, elég egy kis séta a zöldben vagy pár gimnasztikai gyakorlat.
Habár nem feltétlen második trimeszteri tünet a keményedés, egy átlagos terhességben a 22-24. héttől tapasztalható ez a fajta méhösszehúzódás. Igazából a terhesség elejétől időről, időre összehúzódik a méh, de eleinte ezek még annyira enyhék, hogy nem érezzük. Később érezhetővé válik, főleg, ha kezünket a hasunkra helyezzük. Ilyenkor az egész hasunkat keménynek érezzük. Normális esetben ezek a keményedések egészen a szülés előtti 1-2 hétig vagy a jóslófájások megindulásáig (kb. 33-34. héttől) fájdalmatlanok maradnak, esetleg húzó érzés társulhat melléjük. Fontos ha napi 10-nél több ilyen keményedést érzünk vagy óránként 5-6-nál többet és esetleg már fájdalmasak is, akkor érdemes megmutatni magunkat az orvosnak egy vizsgálat erejéig.
A felmérések szerint a nők egyötödét gyötri hányinger vagy hányás a terhessége alatt. Bár ennek az okát pontosan még nem tisztázták, pszichés, étkezési és gyógyszeres kezeléssel úrrá lehet lenni rajta. A terhességi hányinger és hányás az utolsó havivérzés elmúlása utáni negyedik-hetedik hét között szokott megjelenni, s az ezzel bajlódó nők kis hányadának (mintegy 10 százalékának) kivételével a huszadik hét táján magától elmúlik. Körülbelül kétszáz páciensből egy számol be arról, hogy igen gyakran kell hánynia (ezt hiperemézis gravidárumnak nevezik az orvosok), s ez a panasz egyéb rendellenességekkel (a test víztartalmának megcsappanásával, a vér iontartalmának zavarával stb.) társul. Ilyenkor a vizsgálat mindig valamilyen bélrendszeri (gyomor-bél hurutra, epeúti betegségre, máj-, hasnyálmirigy- vagy féregnyúlvány-gyulladásra, fekélybetegségre) vagy idegrendszeri betegségre (migrénre, agydaganatra, egyensúlyérzékelési problémára), anyagcserezavarra, terhességi vagy embrionális magzati bántalomra, esetleg mérgezésre derít fényt.
A terhesség kezdeti szakaszában a fáradtság csaknem törvényszerű. Néha ez a nőknek előbb tűnik fel, semhogy terhességükről tudomást szereznének. A terhesség első trimesztere alatt jelentkező álomkór a szervezetben végbemenő nagy változások normális következménye, nem pedig betegségre utaló jel. A hormonok is közrejátszanak kialakulásában. Legjobb ellenszere a több pihenés. A legtöbb nő a terhességének negyedik hónapja után ismét a régi, bár a szülést megelőző hat hétben a fáradtság várhatóan visszatér.